Welcome at Candy Dolls Cattery!

There are few things in life more heartwarming than to be welcomed by a cat. - Tay Hohoff

Genetics can’t promise 100% well-being to anyone! I think success requires perfect housing conditions too. The main things are: excellent nutrition, cleanness and personalized care for every kitten. This may include considering the size of the population also.

The following article is amazing and describes the issues regarding genetic testing. It was published on 20th of May 2012 at Cats of Europe. It tries to find answers why tests are useful? The author (who is a Main Coon breeder) says that she had positive test for a kitten in a 100% negative cattery or had a PKD positive cat from two negative parents. I think it gathers the most important questions. It can be useful if you ever wondered about the utility of testing. (You can translate it with the help of Google Translator option at the bottom of the page or if something is not clear I can help with pleasure).


Tesztelni vagy nem tesztelni - ez itt a kérdés

Miért fogalmazódik meg egyre több tenyésztői beszélgetésben az elkeseredett vagy dühös következtetés, hogy „Mi a fenének is csináljuk ezt az egészet, amikor...?!"

„Amikor" mi...? Amikor mindent lelkiismeretesen betartasz, mégis mindig történik valami. Amikor kiszűrsz tíz dolgot, és jelentkezik a tizenegyedik. Amikor meghal a macskád olyan betegségben, amelyre a tesztje negatív volt. Amikor olyan eredményt kapsz, ami elvileg nem lenne lehetséges. Amikor ugyanattól a macskától, ugyanarra a vizsgálatra két ellentétes eredmény jön, és még csak nem is feltétlenül két különböző helyről. Amikor a kutatások évek múltán azt mutatják, hogy a negatív eredményű és a hordozó macskák kb. ugyanolyan számban betegszenek meg életük során a tesztelt betegségben. Amikor a sokadik teszt jön divatba, olyan betegségre, amelyről sosem hallottál, sosem találkoztál vele. Amikor már úgy érzed, hogy nem bírod, sem idegileg, sem lelkileg, sem anyagilag. Különösen, ha neked a rengeteg áldozatvállalás, ráfordítás után végül „nyakadon maradnak" a kölykeid, miközben a teszteletlen „olcsómacskákat" viszik, mint a cukrot.

A felsoroltak nem egyedi esetek. Elég sok olyan tenyésztőt ismerek, akik tényleg nagyon lelkiismeretesen teszteltetnek mindenre, amire csak lehet.

Egyszerűbb esetek

A kiszűrhető betegségek közül vannak viszonylag egyértelműek, mint például a vírusos fertőzések közül a leukózis vagy a macska-AIDS. Ha a tenyésztő betartja, hogy soha nem enged be teszteletlen macskát az állományába, akkor ez a két vírus elég nagy biztonsággal távoltartható. Ezekkel a vírusokkal ritkán van gondunk, bár itt is akadhatnak problémák.

Előfordulhatnak például téves tesztek. Sosem felejtem el azt a leckét, pontosabban azt a hatalmas pofont, amelyet mindjárt a pályám kezdetén kaptam. Lelkiismeretesen megcsináltattam a teszteket, és az egyik kölyköm FIV-tesztje derült égből villámcsapásként pozitív lett. Úgy éreztem, összedőlt a világ. Azonnal elkülönítettem és elajándékoztam. Fél évig karantén, háromhavonta teszteltettem az összes macskámat, mindegyiknek minden eredménye negatív volt. Mikor megnyugodtam, hogy túl vagyunk az egészen, az egyik macskámnak, aki addig végig negatív volt, „kétes" pozitív lett az eredménye. Megint azt hittem, itt a világvége.

- Mi az, hogy kétes pozitív? - kérdeztem kétségbeesetten az orvost.

- Hát, nem pozitív, de nem is egyértelműen negatív - hangzott a válasz. Közben újabb tesztet csináltattam egy másik laborban is, pontosabb eljárással, amely negatív lett.

- Akkor most melyik eredmény a jó? Hogyan lehet ez?

- Biztos valami keresztreakció, amire bejelzett a teszt - mondta az orvos.

Ez a kis „keresztreakció" nekem hónapokig tartó rettegést jelentett. Sose felejtem el, ahogy zokogva öleltem magamhoz a legkedvesebb „keresztreakciós" macskámat, és gondolatban már temettem szegényt, bár neki láthatóan kutya baja se volt. Újabb fél évig rendszeresen teszteltettem az összes akkori macskámat, immár mindig dupla mintával. Minden teszt minden alkalommal negatív volt.

Egy évvel később az egyik kölyköm náthás lett, ami nem akart elmúlni a szokásos kezelések hatására. Csináltak egy vérképet, és ismét kaptunk egy pozitív eredményt. Negatív állományban, otthon született kölyöktől, aki sose tette ki a lábát. Ezt a cicát is elajándékoztam, de egy-egy hónap elteltével megismételtük a tesztet. Mindkettő negatív lett.

A történetek óta kilenc-tíz év eltelt, mindhárom érintett macska él és jól van, nálam pedig soha többet nem fordult elő pozitív FIV-eredmény. A kölykök nemcsak, hogy gyönyörű, hatalmas felnőttekké cseperedtek, hanem lassan idős macskákká kezdenek válni. A gazdik elmondása alapján teljesen egészségesek, soha nem volt kutya bajuk se.

Hasonló történt egy barátom burmamacskáival is abban az időben, csak ott leukózissal. A semmiből bukkantak elő a pozitív eredmények, világvége, sírás, kétségbeesés, majd minden nyomtalanul eltűnt, és a macskák azóta is mind egészségesek. Nem tudok másra gondolni, mint hogy azok a tesztek akkor egyszerűen tévesek voltak.

Ez volt hát az „egyszerű és egyértelmű" két vírus. Csak remélhetjük, hogy az eljárások idővel biztosabbá váltak, és mostanában már nem sokan járják meg a „poklok poklát" fölöslegesen.

Az egyértelmű kategóriába sorolható még a veseciszta (PKD) is, amely elsősorban a perzsaállományokat sújtja. Bár a maine coonoknál ez sokkal ritkább, nekem mégis sikerült Svájcból vásárolnom egy gyönyörű kandúrkát, aki - bár a szülei negatívak voltak - félévesen megbetegedett ebben a szörnyű kórban. Rettenetes négy hónapot éltünk át mindketten, míg végre rá tudtam magam szánni, hogy véget vessünk a szenvedésének, amibe egyébként magam is belebetegedtem.

Amikor bonyolultabb a helyzet

Ezek voltak hát az egyértelmű esetek, de a többi teszt már sokkal több kérdést vet fel. Ott van például az a fránya FIP, amelyre több nyugat-európai országban egyszerűen nem is hajlandóak tesztelni a tenyésztők. Azt elérni és fenntartani ugyanis, hogy egy tenyészetben soha ne bukkanjon fel semmilyen coronavírus-törzs, szinte lehetetlen. Tehát pozitív vagy határértéken lévő coronavírus-eredmények lesznek, amelyek viszont szerencsére az esetek többségében nem azonosak a valódi, halálos, fertőző hashártyagyulladást okozó vírussal. Ezért szélmalomharcként élik meg a tenyésztők az egész „FIP-témát", emiatt bojkottálják már sokan a tesztet, főleg külföldön.

 Miért is...?

Ezt olvasva teljesen indokoltan merül fel az emberben a kérdés, hogy akkor mire ment azzal, hogy lelkiismeretesen megcsináltatta a teszteket, kifizetett rájuk egy csomó pénzt, és nem mellesleg halálra izgulta magát. Mert a teszteltetés még akkor is rengeteg félelemmel tölti el az embert, ha a korábbi eredmények alapján elvileg nincs félnivalója.

Akik igyekeznek maximális felelősséggel dolgozni, egyre több tesztet kénytelenek elvégeztetni. HCM-ből például egy helyett már három típus van, tehát tripla a költség, és nem mellesleg tripla az esélye, hogy valamelyik pozitív lesz. De ha mégsem, és sikeresen kizártuk mind a három kimutatható okot, ott a negyedik, ötödik, tizenkettedik, és ott van egy csomó nem örökletes tényező is. Egy kedves tenyésztő barátomnak néhány hete szívrohamban halt meg egy macskája, negatív géntesztekkel, három héttel az ultrahangos vizsgálat után, amely teljesen egészségesnek mutatta a macska szívét. Mit lehet erre mondani?! Ha egyre több betegséget lehet majd kiszűrni, egyre közelebb kerülünk ahhoz a helyzethez, hogy kapjunk egy pozitív eredményt, hiszen egyetlen élőlénynek sincs teljesen hibátlan génállománya.

Érdemes belegondolni, hogy ha saját magunkkal, emberekkel szemben ugyanaz lenne az elvárásunk, mint az állattenyésztésben támasztottak, mernénk-e egyáltalán gyermeket vállalni? A géntérképünkből ma már megtudhatjuk, milyen betegségekre vagyunk hajlamosak. Ez mindjárt azt a kérdést veti fel, hogy mit kezdjünk végül is ezzel az információval? Van, aki az életmódjával „csak azért is" igyekszik ellensúlyozni a kockázatot, más a sors rendeléseként éli meg, és önbeteljesítő jóslatként végül lelkileg kiváltja a betegséget.

A kérdés a tenyésztővel kapcsolatban is felmerül: Mit kezd majd azzal az információval, amely zömmel biztató, de néhány ponton garantáltan kimutat bizonyos betegségekre való hajlamot? Hatalmas lelkiismereti válságba kerül, merjen-e kockáztatni, vagy mondjon le egy drágán vásárolt tenyészállatról a biztonság kedvéért. Honnan tudja, hogy melyik tényező vezet biztosan megbetegedéshez, amit nem szabad megengedni? Melyik az, ami csak hajlam, ami végül egyáltalán nem biztos, hogy rosszra fordul? Ha minden kockázatot ki akar zárni, marad-e egyáltalán tenyészthető macskája? Meddig lehet anyagilag bírni, hogy lassan egy kölyök árát fizetjük ki egy-egy macska tesztjeire, miközben a gazdijelöltek nagyobbik hányada sajnos onnan vesz cicát, ahol olcsóbb.


Tóth Nóra

Norsycat Manie Coon






Weblap látogatottság számláló:

Mai: 8
Tegnapi: 1
Heti: 13
Havi: 89
Össz.: 28 204

Látogatottság növelés
Oldal: Interesting article
Welcome at Candy Dolls Cattery! - © 2008 - 2017 - persiancat.hupont.hu

A HuPont.hu weblapszerkesztő. A honlapkészítés nem jelent akadályt: Honlapkészítés

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »